Kapu oszlopok vagy zábék.

A hagyományos székelykapu három zábén áll. Az első kettő zábé kőzött van a gyalogbejáró, a második és harmadik zábé kőzött van a szekérbejáró. A zábékat földbe ásták, az újabbakat betonlábakra állítják. A zábé méretét a földbe ásott csutak hosszúsága és a föld felszínétől számított   magassága adja, ami általában 3-4y m. A gyalogkapu oszlopának mérete   csutakkal együtt általában 2,10 -2,30 m. A zábék mintázata a magyar jelképrendszernek Ősi szimbólumait, az égig érő fát, életfát mutatja,  aminek ágai közt a Nap, a Hold, a csillagok, madarak láthatók Az oszlopokon jellemző a rózsa illetve a levélfűzér végigfuttatása. Mai mesterek a szimmetria törvényét alkalmazzák, centiről centire egyformának kell lennie az oszlopoknak. Általában 40-60 év alatt, a talaj nedvességétől is függően a zábé láb és a csutak határvonala kőrül a földben a fa elkorhadt. A korhadás miatt a kapu elferdült vagy ki is dőlhetett. Ezért pótlábat kellett tenni mellé. A kapuoszlop csutakjának a korhadt részét lefűrészelték. Egy 80-90 cm hosszú tőkét a megmaradt oszlophoz párosítottak. Végül két-három vaspánttal vagy átfúrva, nagy vas csavarszegekkel rögzítették a kötést. Ma a székelykapuk többsége pótlábon áll, egyrészt koruk, másrészt az előbbiekben említett új megoldások következtében.