Aranyosszék

Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, amely a többi székekkel területileg nem függött össze. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta, székhelye  Felvinc volt. V. István király telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre, valószínűleg a népes Kézdiszékről. Aranyosszék ugyanazokkal a kiváltságokkal rendelkezett, mint a többi székely szék. Több királyunk , többször megerősítette a szék kiváltságait. A középkorban a tatárdúlásnak és hadiutaknak tudható be lakosságának csökkenése, emiatt román jobbágyokat telepítettek a térségbe, ezzel megváltoztatva az etnikai összetételt is. A korábban tisztán székely lakosság vegyessé vált. Aranyosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda -Aranyos vármegyébe.

Aranyosszéken az egyik legszebb látnivaló a felvinci Református Erődtemplom. A freskók feltárása során a falban római kori téglákat is találtak, amely valószínűleg az egykori római erőd maradványaiból származik.

A vidék egyik jellegzetessége az aranyosszéki székelykapu, mely a hagyományos székelykaputól eltérően méreteiben jóval kisebb, gerendából, szegecselt deszkából készül, a kiskapu felett pedig többnyire zsindelyes kis fedéllel rendelkezik. A kapufán kis tábla jelzi a házszámot, illetve, hogy az ott lakok esetleges tűz esetén, milyen eszközzel kell a bajbajutottak segítségére siessenek. Eme kapuk gyönyörű példányait találhatjuk, Kercseden, Kövenden, Várfalván, Csegezen és Székelyhidason.

Aranyosszék címerét Keöpeczi Sebestyén József festette.

Irodalom:Wikipedia