Szelmenc. Magyar falu a Felvidéken. 1000 éven át Magyarország szerves része volt. A trianoni békediktátum /1920. június. 04./ az akkori Csehszlovákiához csatolta. Az első bécsi döntés /1938. november 02./  következtében néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Az 1945 februárjában aláírt jaltai egyezmény szerint az új határvonal kettévágta a falut. Ekkor lett a szovjet település rész Kisszelmenc /Kárpátalja/,  és a csehszlovák település rész Nagyszelmenc /Felvidék/. A határvonal a temetősírok között kanyargott, egyes helyeken az udvarokon át húzódott. A parasztember kilépett a konyhaajtón, hogy enni adjon udvarán a disznóknak, de ahhoz át kellett mennie egy másik országba.  Végül  a határt úgy húzták meg, hogy a határ vonalát kicsivel keletebbre tolták, hogy a temetőt kikerülve húzódjon.  Szelmenc sorsa végül 1946-ban teljesedett be, amikor a szovjet katonák egy nap alatt hat méter magas palánkot emeltek egy előre lerombolt házhelyre és őrtornyokat állítottak. Családok, barátok, életek szakadtak ketté. Ez a kegyetlen vonal azonban nemcsak az országot darabolta tovább, hanem kettévágott egy régi magyar falut, kettévágta a főutcát, kettévágta az ott élő közösséget. 1991-ben, a Szovjetunió szétesésével, a szelmenciek élete semmit sem változott, mindössze annyit, hogy a szovjet Kisszelmenc Ukrajnához került. 1993-tól a csehszlovák Nagyszelmenc Szlovákiához tartozik.

2003-ban a homokos határsáv két szélén felállítottak, egy félbevágott székelykaput. A határon mementónak szánt félbevágott székelykapu felállításának ötlete a székely fafaragó mestertől Pekár Józseftől származik, akit rokoni kapcsolatok fűznek a falu lakóihoz. A két félbevágott székelykaput Fuksz Sándor nagykaposi vállalkozó készíttette el erdélyi fafaragókkal. Komlóssy József közbenjárására az Európa Tanács (ET) támogatásával, a szlovák és az ukrán kormány pozitív hozzáállása mellett 60 év után 2005 karácsonyára a két Szelmenc között megnyílt a határ, eggyé lett a két fél székelykapu. Napjainkban Komlóssy József  a határon túli magyarokért és más kisebbségek jogaiért küzd és tanácsadóként segíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar képviselőit.

Az egybenőtt, ám még ma is kettévágott Nagy- és Kisszelmenc egy község, egy főúttal. Mégis két település, két külön országban. Közepén drótkerítéssel elválasztott, fegyveres katonák őrizte határátkelőhellyel.

 A  nagyszelmeci  Lizák Péter meséli:

„Magyarnak születtem, de voltam már szovjet, csehszlovák, most meg szlovák állampolgár. Földjeim pedig a Szovjetunióban maradtak, de most már Ukrajnában vannak. És mindezt úgy, hogy sem én, sem a házam, sem a földek el nem mozdultak a helyéből.”

forrás: Radical Puzzle weblap alapján